FOREX Gump (1.)

Sorozat a sorozatban: a következő néhány posztot a különböző befektetési formák áttekintésének szánjuk – azzal a bevallott céllal, hogy együtt gondoljuk át, kinek milyen befektetési módszert kell választania a hatékony portfolió létrehozásához. FOREX, első felvonás!

Múltkori, sokak érdeklődését felkeltő bejegyzésünk után egy célszerű javaslattal robogunk tovább: gondoljuk át azt, kinek lehet megfelelő az adott befektetési módszer kiválasztása, és hogyan érdemes azt egy portfolióban elhelyezni.

A megfoghatatlan piac 

Mivel e témáról vagy egyben közlök minősíthetetlenül hosszú jegyzetet, vagy értelmes és értelmezhető mennyiségű adagokban tálalom a tudnivalókat, a második opciót választottam: a devizatőzsdei befektetéseket, az úgynevezett FOREX piacot helyezem nagyító alá – egészen az alapoktól kezdve.

Kezdjük egy röpke értelmezéssel: FOREX = Foreign Exchange, azaz valutaváltás; lényegében a különböző országok pénzeszközei közötti váltás tőzsdéje – röviden: egy piac, ahol pénzt lehet venni, pénzért. Lássuk a lehető legegyszerűbb példát: a legtöbben úgy gondolják, ha pénzt váltanak egy esetleges külföldi utazásnál, akkor egy fix árfolyamon vásárolják meg a külföldi ország valutáját – napi áron.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a FOREX tőzsde színterén az árfolyamok minden egyes másodpercben változnak. A nap végén a híradóban esetlegesen megjelenő hír, miszerint a svájci frank újra emelkedett, tulajdonképpen egy átmeneti állapot – elég, ha ennek szemléltetésére egyetlen adatot említek: a devizatőzsdei platformon naponta 5 ezer milliárdos forgalmat bonyolítanak – és minden egyes pénzmozgás megjelenik az árfolyamokban.

Éppen ez a mennyiségi mutató eredményez olyan volumenű változást, amelyet egyetlen nagyvállalat, de még egyetlen manipulatív tevékenység sem tud befolyásolni. Ráadásul lényegében folyamatosan élő színhelyről beszélünk – hiszen heti öt napon keresztül, napi huszonnégy órában kereskedhetünk. Mindezt egy teljesen likvid piacon, ami azt jelenti, hogy bármikor újabb befektetést eszközölhetünk, illetve bármikor hozzájuthatunk a vagyonunkhoz.

A kérdés immár csak az, hogy ki és hogyan jelenhet meg ezen a piacon – és persze ennek nyomán főként az, hogyan generálhatunk hozamokat.

Ki itt belépsz, (ne) hagyj föl

Az első válasz pofonegyszerű: a FOREX piaci kereskedésbe tulajdonképpen bárki beléphet, aki rendelkezik internet hozzáféréssel. Nincs másra szükség, mint egy kereskedői számla nyitására, a tőke elhelyezésére, és máris kezdődhet a kereskedés. Egyre többen ismerik fel a lehetőséget ebben a befektetési formában, hiszen egyre emberközelibb, és egyre inkább megfoghatóvá válik – mégis: éppen ez utóbbi jellemző miatt veszélyes is.

Egyre több vállalkozás kerül ugyanis a látókörünkbe olyan hirdetésekkel, amely kiemelkedő hozamot, és egyszerű kereskedést kínál. Tudnunk kell viszont, hogy senkiből nem lesz egyik napról a másikra sikeres bróker. A kezdeti számlanyitások és egyéni kereskedések mellett ugyanis nagyon sokan elvesztik a kezdeti tőkéjüket: a statisztikák alapján ez a szám 80 százalék felett van, magyarul: a nem megfelelő kereskedés komoly pénzveszteséget okozhat. Ugyanakkor az is tény, a kiemelkedő nyereség lehetősége miatt nagyon sok hamis üzleti ajánlat is épül e témakörre – ráadásul sokszor úgy, hogy nincs is köze az adott “befektetésnek” a devizatőzsdéhez. Tiszta önérdek: e hamis vállalkozásokat is meg kell tanulnunk idejében felismerni.

Egyénitől autómatáig

Alapvető szabály, hogy szétválasszuk azt a két kereskedési módot, amelyen keresztül beléphetünk a devizatőzsdére. Az egyik az úgynevezett manuális kereskedés. Itt tulajdonképpen mi, a gép előtt ülve kattintgathatunk a különböző alakzatok, chartok között, úgynevezett pozíciókat nyithatunk, és percről percre elönthetjük hogy mivel/hogyan kereskedünk. Ehhez a kereskedési módszerhez kiemelt tudás, tapasztalat szükséges, valamint egy harmadik tényező, amit lehetetlen megtanulni: érzelmektől és indulatoktól mentesen, lényegében gépiesen kell tudnunk navigálni a chartok között.

A kereskedés másik módja az automata kereskedési rendszerek használata, amely egyre divatosabb hazánkban is. A kereskedéssel megbízunk egy számlakezelőt, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy pozitív eredményt érjen el a devizatőzsdén. Mi lehetőséget adunk arra, hogy a pénzünket mint forgatható tőkét használja, és ha jó eredményeket ér el, az mindkettőnknek előnyére válik. Ezen megoldást nevezzük kezelt számlának, ahol ránk nincs is szükség, a hozamok lényegében automatikusan generálódnak. Fontos azonban, hogy tudjuk: a deviza- és bármely más tőzsdei kereskedés a kockázati befektetések közé tartozik.

Sem hozam-, sem tőkegaranciával nem számolhatunk. Alapszabály: csakis olyan mennyiségű összeget érdemes/lehet/szabad elhelyezni ilyen jellegű befektetésekben, amelynek az esetleges teljes elvesztése sem okoz különösebb problémát életünkben! Az automata kereskedési rendszerek mellett (az utóbbi időkben: helyett) szokták említeni a robot kereskedési rendszereket. A robotok tulajdonképpen olyan betanított számítógépes programok, amelyek figyelik a piacot, és az előre kialakított stratégia alapján kereskednek.

Nagyon sokan bízzák magukat és vagyonukat ilyen számítógépes programokra – amellett, hogy a legtöbbször semmilyen kockázatcsökkentési megoldás és úgynevezett pénzügyi menedzsment nem tartozik a robot mellé. Ebből fakadóan egy nem jól beállított robot éppen akkora (nagyon nagy) kárt és (óriási) pénzveszteséget tud okozni, mint egy rossz kereskedő.

Útvesztőben? 

A portfolió kockázatos pillére, vonhatjuk le a tanulságot a FOREX kereskedés kapcsán – és ez nem üres fenyegetés: e bejegyzésben éppen a kockázatokra szerettem volna felhívni a figyelmet. Ahhoz persze, hogy részletesen átrágjuk magunkat a témán, egy bejegyzés nem elegendő, de fontos, hogy elkezdjünk foglalkozni a kérdéssel. Nem titok, és nem is öncélú elv, de szeretnék mindenkit megóvni attól, hogy beleszaladjon egy rossz FOREX piaci kereskedőbe – vagy éppen előzetes tanulmányok nélkül maga ugorjon neki a kereskedésnek. Fontos ugyanis, hogy kihasználjuk a devizapiac adta lehetőségeket – de ennek már középtávon csakis kontrollált kockázat mellett látjuk értelmét! Innen folytatjuk.